A Citynformos Ingatlanvagyon kataszter a Miniszterelnöki Hivatal által az "ingatlankataszter nyilvántartáshoz mintaértéku adatszerkezet és alkalmazás kifejlesztése, felhasználói támogatás biztosítása" tárgyában kiírt (K.É.- 9561) közbeszerzési eljárás keretében kötött vállalkozási szerződéssel megvalósított nyilvántartási rendszer. A közbeszerzési pályázat abból a célból jelent meg , hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló, a 48/2001. (III. 27.) Korm. Rendelettel módosított 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelet eloírásainak végrehajtásához nyújtson segítséget.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával elkészült Önkormányzati Ingatlankataszter Nyilvántartás a polgármesteri hivatalok azon munkatársai számára készült, akiknek az ingatlankataszter karbantartása és az éves statisztikai jelentés elkészítése a feladata. Közvetlenül hasznosíthatják azonban az önkormányzati ingatlanok elidegenítésével, felújításával foglalkozó munkatársak is. Ezen túlmenően a Nyilvántartás lehetővé teszi a hivatal minden vezetője és ügyintézője számára, hogy információt nyerjen az önkormányzat területén lévő ingatlanokról.
Az Önkormányzati Ingatlankataszter Nyilvántartó rendszer főbb tulajdonságai:
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával elkészült Önkormányzati Ingatlankataszter Nyilvántartás a polgármesteri hivatalok azon munkatársai számára készült, akiknek az ingatlankataszter karbantartása és az éves statisztikai jelentés elkészítése a feladata. Közvetlenül hasznosíthatják azonban az önkormányzati ingatlanok elidegenítésével, felújításával foglalkozó munkatársak is. Ezen túlmenően a Nyilvántartás lehetővé teszi a hivatal minden vezetője és ügyintézője számára, hogy információt nyerjen az önkormányzat területén lévő ingatlanokról.
Az Önkormányzati Ingatlankataszter Nyilvántartó rendszer főbb tulajdonságai:
A felhasználói felület két legfontosabb elemét az űrlapok és a táblázatok képzik. Ugyanazt az objektumot (vagy objektumokat) meg lehet jeleníteni űrlapos formában (egyszerre csak egy tételt) vagy egy táblázat egyik sorában is. Abból a szempontból sincs alapvető különbség a felhasználói felület e két eleme között, hogy csak az egyik lenne alkalmas az adatok módosítására, hiszen mind az űrlapokkal, mind a táblázatokkal végrehajthatók módosítási műveletek. Az viszont elmondható, hogy az összetett, sok adatot tartalmazó objektumtípusok esetén (pl. földrészletek) általában kényelmesebb az űrlappal történő adatfelvétel illetve adatmódosítás, hiszen az adatok nagy része nem fér el a táblázat egyetlen sorában. Az egyszerűbb objektumtípusok esetén (pl. védettségek) azonban egyszerűbb és hatékonyabb a táblázatos adatfelvétel, mivel a felhasználó látja a korábban felvett tételek adatait is a táblázatban, ami az esetek többségében kifejezetten hasznos az adatrögzítéskor.
A táblázatos kezelés nagy előnye a lényegesen nagyobb rugalmasság. A táblázatokba szabadon lehet felvenni oszlopokat (minden oszlop egy-egy háttéradathoz kapcsolódik) és az így kialakított oszlopszerkezetet az egyes felhasználók teljesen egyedi módon a saját igényeik szerint alakíthatják.
A fentieknek megfelelően az összetett objektumtípusokhoz külön űrlapok tartoznak: Földrészlet, Épület, Épületrész, Építmény, Személy (szervezet), Intézmény, Víz, Út. Mint említettük, ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a megfelelő űrlappal lehetne felvenni vagy módosítani ezeket az objektumokat, de az elsődleges lehetőséget a megfelelő űrlap adja. A leválogató táblázatnak ezekben az esetekben mindenekelőtt megjelenítési szerepe van (leválogatások), bár a tömeges módosító műveleteket ezeknél az objektumtípusoknál is érdemesebb a táblázatban végrehajtani (pl. az állagmutatók tömeges rögzítése).
Az egyszerűbb objektumtípusokhoz nem tartozik külön űrlap, hanem kizárólag a táblázatos megjelenítésre illetve módosításra van lehetőség: védettségek, rendezési tervek, országok, városok, utcanevek stb.. Ide tartoznak az alárendelt jellegű objektumtípusok is, amelyek mindig egy űrlap aktuális tételéből vagy egy táblázat aktuális sorából kiindulva érhetők el. Példák: egy földrészlet résztulajdonosai, egyéb bejegyzett jogok, tulajdonosi események.
A rendszerben háromféle táblázatos objektum fordul elő, de fontos tudni, hogy mindhárom típusra ugyanazok a vezérlési lehetőségek alkalmazhatók. Már a program indításakor betöltődik a maximalizált (a teljes képteret kitöltő) leválogató táblázat, aminek elsődleges funkciója a leválogatások megjelenítése. Ellentétben az űrlapokkal, nincs létrehozva külön leválogató táblázat minden egyes objektumtípushoz, hanem csak a leválogató táblázat oszlopszerkezete illetve esetlegesen a kísérő nyomógombok változnak avval, ha egy másik objektumtípushoz tartozó tételeket jelenítünk meg.
A maximalizált leválogató táblázat mellett van még egy általános célú táblázat a rendszerben, az "Átmeneti leválogatásnak" nevezett táblázatos objektum. Ez sem kötődik valamely konkrét objektumtípushoz, hanem itt is csak az oszlopszerkezet és a kísérő nyomógombok változnak az objektumtípus változásával. A nagyméretű leválogató táblázattól elsősorban a párbeszéddoboz jellegű megjelenése különbözteti meg, de érdemes megjegyezni hogy ebben az esetben sincs szó valódi párbeszéddobozról. Bár az átmeneti leválogatások nincsenek állandóan a memóriában, a korábbi leválogatások bármikor újra előhívhatók.
A fentieknek megfelelően az összetett objektumtípusokhoz külön űrlapok tartoznak: Földrészlet, Épület, Épületrész, Építmény, Személy (szervezet), Intézmény, Víz, Út. Mint említettük, ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a megfelelő űrlappal lehetne felvenni vagy módosítani ezeket az objektumokat, de az elsődleges lehetőséget a megfelelő űrlap adja. A leválogató táblázatnak ezekben az esetekben mindenekelőtt megjelenítési szerepe van (leválogatások), bár a tömeges módosító műveleteket ezeknél az objektumtípusoknál is érdemesebb a táblázatban végrehajtani (pl. az állagmutatók tömeges rögzítése).
Az egyszerűbb objektumtípusokhoz nem tartozik külön űrlap, hanem kizárólag a táblázatos megjelenítésre illetve módosításra van lehetőség: védettségek, rendezési tervek, országok, városok, utcanevek stb.. Ide tartoznak az alárendelt jellegű objektumtípusok is, amelyek mindig egy űrlap aktuális tételéből vagy egy táblázat aktuális sorából kiindulva érhetők el. Példák: egy földrészlet résztulajdonosai, egyéb bejegyzett jogok, tulajdonosi események.
A rendszerben háromféle táblázatos objektum fordul elő, de fontos tudni, hogy mindhárom típusra ugyanazok a vezérlési lehetőségek alkalmazhatók. Már a program indításakor betöltődik a maximalizált (a teljes képteret kitöltő) leválogató táblázat, aminek elsődleges funkciója a leválogatások megjelenítése. Ellentétben az űrlapokkal, nincs létrehozva külön leválogató táblázat minden egyes objektumtípushoz, hanem csak a leválogató táblázat oszlopszerkezete illetve esetlegesen a kísérő nyomógombok változnak avval, ha egy másik objektumtípushoz tartozó tételeket jelenítünk meg.
A maximalizált leválogató táblázat mellett van még egy általános célú táblázat a rendszerben, az "Átmeneti leválogatásnak" nevezett táblázatos objektum. Ez sem kötődik valamely konkrét objektumtípushoz, hanem itt is csak az oszlopszerkezet és a kísérő nyomógombok változnak az objektumtípus változásával. A nagyméretű leválogató táblázattól elsősorban a párbeszéddoboz jellegű megjelenése különbözteti meg, de érdemes megjegyezni hogy ebben az esetben sincs szó valódi párbeszéddobozról. Bár az átmeneti leválogatások nincsenek állandóan a memóriában, a korábbi leválogatások bármikor újra előhívhatók.
A táblázatos objektumok harmadik típusát a konkrét objektumtípusokhoz vagy konkrét művelethez kapcsolódó táblázatok alkotják.
|
|
|
|
