Ingatlan Kataszter

Űrlapok és táblázatok

A felhasználói felület két legfontosabb elemét az űrlapok és a táblázatok képzik. Ugyanazt az objektumot (vagy objektumokat) meg lehet jeleníteni űrlapos formában (egyszerre csak egy tételt) vagy egy táblázat egyik sorában is. Abból a szempontból sincs alapvető különbség a felhasználói felület e két eleme között, hogy csak az egyik lenne alkalmas az adatok módosítására, hiszen mind az űrlapokkal, mind a táblázatokkal végrehajthatók módosítási műveletek. Az viszont elmondható, hogy az összetett, sok adatot tartalmazó objektumtípusok esetén (pl. földrészletek) általában kényelmesebb az űrlappal történő adatfelvétel illetve adatmódosítás, hiszen az adatok nagy része nem fér el a táblázat egyetlen sorában. Az egyszerűbb objektumtípusok esetén (pl. védettségek) azonban egyszerűbb és hatékonyabb a táblázatos adatfelvétel, mivel a felhasználó látja a korábban felvett tételek adatait is a táblázatban, ami az esetek többségében kifejezetten hasznos az adatrögzítéskor.

A táblázatos kezelés nagy előnye a lényegesen nagyobb rugalmasság. A táblázatokba szabadon lehet felvenni oszlopokat (minden oszlop egy-egy háttéradathoz kapcsolódik) és az így kialakított oszlopszerkezetet az egyes felhasználók teljesen egyedi módon a saját igényeik szerint alakíthatják.

A fentieknek megfelelően az összetett objektumtípusokhoz külön űrlapok tartoznak: Földrészlet, Épület, Épületrész, Építmény, Személy (szervezet), Intézmény, Víz, Út.  Mint említettük, ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a megfelelő űrlappal lehetne felvenni vagy módosítani ezeket az objektumokat, de az elsődleges lehetőséget a megfelelő űrlap adja. A leválogató táblázatnak ezekben az esetekben mindenekelőtt megjelenítési szerepe van (leválogatások), bár a tömeges módosító műveleteket ezeknél az objektumtípusoknál is érdemesebb a táblázatban végrehajtani (pl. az állagmutatók tömeges rögzítése).

Az egyszerűbb objektumtípusokhoz nem tartozik külön űrlap, hanem kizárólag a táblázatos megjelenítésre illetve módosításra van lehetőség:  védettségek, rendezési tervek, országok, városok, utcanevek stb..  Ide tartoznak az alárendelt jellegű objektumtípusok is, amelyek mindig egy űrlap aktuális tételéből vagy egy táblázat aktuális sorából kiindulva érhetők el. Példák: egy földrészlet résztulajdonosai, egyéb bejegyzett jogok, tulajdonosi események.

A rendszerben háromféle táblázatos objektum fordul elő, de fontos tudni, hogy mindhárom típusra ugyanazok a vezérlési lehetőségek alkalmazhatók. Már a program indításakor betöltődik a maximalizált (a teljes képteret kitöltő) leválogató táblázat, aminek elsődleges funkciója a leválogatások megjelenítése. Ellentétben az űrlapokkal, nincs létrehozva külön leválogató táblázat minden egyes objektumtípushoz, hanem csak a leválogató táblázat oszlopszerkezete illetve esetlegesen a kísérő nyomógombok változnak avval, ha egy másik objektumtípushoz tartozó tételeket jelenítünk meg.

A maximalizált leválogató táblázat mellett van még egy általános célú táblázat a rendszerben, az "Átmeneti leválogatásnak" nevezett táblázatos objektum. Ez sem kötődik valamely konkrét objektumtípushoz, hanem itt is csak az oszlopszerkezet és a kísérő nyomógombok változnak az objektumtípus változásával. A nagyméretű leválogató táblázattól elsősorban a párbeszéddoboz jellegű megjelenése különbözteti meg, de érdemes megjegyezni hogy ebben az esetben sincs szó valódi párbeszéddobozról. Bár az átmeneti leválogatások nincsenek állandóan a memóriában, a korábbi leválogatások bármikor újra előhívhatók.

Üzemmódok

Mind az űrlapoknak, mind a táblázatoknak üzemmódjai vannak:  alaphelyzet, módosítás, új tétel.  Az üzemmódokra azért van szükség, mert a módosító műveletek nem adatonként külön-külön, hanem egy teljes tételre együttesen érvényesülnek. A beírt módosítások csak akkor véglegesítődnek, ha a felhasználó a módosított állapot idején látható "Ok" nyomógombra kattint. A "Mégsem" nyomógomb (illetve az "escape" billentyű) alkalmazása esetén a beírt módosítások nem lépnek érvénybe. Ha egy másik számítógépen dolgozó felhasználó ugyanazt a földrészletet jeleníti meg a saját számítógépén, mint amit éppen módosítunk, akkor ez a másik felhasználó nem látja az általunk beírt módosításokat. Csak azt követően válnak "publikussá", tehát mások által is láthatóvá a módosításaink, ha véglegesítettük azokat.

A táblázatok esetén még összetettebb a helyzet. Ellentétben az űrlapokkal, a táblázatok esetén nem egyetlen tétel adatai láthatók és módosíthatók, hanem egyszerre több tételé is. Ha módosítottuk egy sor egy vagy több adatát és átlépünk egy másik sorra, ez még nem jelenti a beírt adatok véglegesítését. Ennek megfelelően a táblázatok esetén egyidejűleg több tételre vonatkozó módosítások is lehetnek átmeneti állapotban. A véglegesítés vagy elvetés a táblázatok esetén is csak az ilyenkor látható "Ok" vagy "Mégsem" nyomógombbal történik meg.

Az objektumtípusok áttekintése

Alapvető objektumtípusok

·  Földrészletek

- Alaptípusok:  építési telkek, termőföldek, egyéb művelés alól kivett területek, zöldterületek, közlekedési területek, vizek, köztemetők

- az "egyéb művelés alól kivett területek" besorolás némi tisztázást igényel. Az ingatlan nyilvántartásról szóló jogszabályok szerint minden olyan földrészlet "művelés alól kivett"-nek minősül, amely nem termőföld. Az "egyéb" jelző nyilvánvalóan arra utal, hogy nem zöldterületről, közlekedési területről, vízről vagy köztemetőről van szó. Az építési telkektől való elhatárolás azonban már nem ilyen egyértelmű. Előfordulhat olyan földrészlet, ami az építésügyi jogszabályok alapján építési teleknek minősül (beépítésre szánt területen van, közlekedési területről közvetlenül elérhető), de a kataszterben mégis az "egyéb művelés alól kivett területek" közé kell sorolni. Jellemzően ilyenek:  hulladéklerakó és feldolgozó telepek, közmű telepek, a bányák és az ipari létesítmények, a strandok, a sporttelepek, a táborok és a kiállítási területek.

- a zöldterületek, közlekedési területek és a vizek általában közterületnek minősülnek, azaz az alaptérképen zárójeles helyrajzi számmal vannak megjelenítve. Mindamellett - különösen a zöldterületek esetén - viszonylag gyakoriak a kivételek ez alól.

·  Épületek

- egy földrészleten tetszőleges számú épület lehet (üres telkeken és általában a termőföldeken viszont egy épület sincs)

·  Épületrészek (lakások, nem lakás célú helyiségek, intézményi épületrészek)

- egy épületen belül tetszőleges számú épületrész lehet. Ha az épület egy társasház, akkor az épületrészek az albetéteknek felelnek meg.

- az egyetlen intézmény által használt épületek esetén is kötelező felvenni egy intézményi épületrészt, hiszen az intézményre jellemző adatok csak az "Épületrész" típusú objektumok szintjén adhatók meg.

·  Építmények, területrészek

- az építmények tartozhatnak közvetlenül egy földrészlethez, de rendkívüli esetben egy épülethez sőt egy épületrészhez is hozzárendelhetők

- ez a legösszetettebb objektumtípus.